Kalandozás a ménesek világában: a nemzeti kinccsé nyilvánított lófajta

Leírás: A lipicai története 1580-ban kezdődött, amikor I. Ferdinánd német-római császár magyar és cseh király fia, II. Károly főherceg az 1572-ben alakult bécsi spanyol lovasiskola számára egy tenyésztő telepet alapított a mai Szlovánia területén fekvő Lipicán. A ménesfelállítás célja egy megfelelő minőségű fogat- és hátasló létrehozása volt a bécsi udvar számára. A fajta kialakulásában a kor divatjának megfelelő barokkos megjelenés volt a cél. A lipicai kialakításában elsősorban andalúziai, nápolyi, arab és berber vérvonalak játszottak szerepet. Magyarországon a XIX. században került a fajta. A lipicai ménest a napóleoni háborúk idején kétszer is Magyarországra menekítették, így alakult ki a mezőhegyesi lipicai jellegű állomány. Ezeket a lovakat 1876-ban Alsószombatfára költöztették, majd onnan 1912-ben Bábolnára. Innen kerültek az 1950-es években újra hegyi környezetbe, Szilvásváradra.